Érdekességek Tatáról
Ki ne szeretné, ha róla csak szépet és jót mondanának? Olyan nincs, ugye tudod? Ma kissé felgyorsult világot élünk, legalábbis a tartalomfogyasztás tekintetében. Pillanatok alatt elolvassuk a címeket, átfutjuk, már nézzük is a következőt. Ez igaz egy hírfolyamra, egy hirdetésre, egy bejegyzésre. De nem igaz a könyvekre. Akik szeretik a könyveket kezükbe fogni, megszagolni, belelapozni, […]
Kell még turista, lakópark, parkoló Tatára? Avagy a Tata könyv mit is erősít? Már egy ideje, na jó azóta, hogy megfogalmazódott ötletként a fejemben a könyv, foglalkoztat az is, hogy mi a célom ezzel a könyvvel? A végére ki fog derülni, ígérem. A minap pedig kaptam egy kis fejmosást. Megkérdezték, miért is kell nekem Tatát […]
Szépen fogy a könyv, egyre több visszajelzést kapok arról, hogy mi tetszik benne, mi nem. A mi nem, az még kissé hiányos, eddig egyetlen egy kritikát fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy kicsit sok a grafikai megoldás a fotók kárára. Elhiszem, hogy van, akinek ez így nem annyira jön be. Nincs is ezzel semmi baj. Mint […]
A fotózás is egy szakma, de mint minden, ez is tanulható, elsajátítható. Persze csak egy része. A többit a kreatív éned adja hozzá. Javában dúl a nyár, sokan sokfelé nyaralni vannak vagy voltak vagy éppen készülnek menni. Folyamatosan jönnek velünk szembe a Facebookra, Instára feltöltött fotók. Ki hol van, mit csinál, mit eszik, milyen látványba […]
Nincs lekerítve, szabadon látogatható. De! Vedd figyelembe, hogy itt is érvényesek azok a szabályok, hogy vigyázz a környezetedre! Tata a tisztább városok kategóriájába tartozik, maradjon ez így is! Ha viszel enni-innivalót, a csomagolásukat hozd is el innen. Itt nics kihelyezett szemetes, így amit viszel, hozd is el!
Egy jól kitervelt véletlen műve lett a sziluett fotók keletkezése. Sokáig azon gondolkodtam, hogyan lehetne úgy embereket „csempészni” a könyvbe, hogy a személyiségi jogaik nem sérüljenek… Mert ugye ma még ahhoz is engedély kell, hogy szabadon levegőt vegyél… A törvény pedig igen meg lett szigorítva a személyiségi jogok kapcsán. Ez persze érthető is, én sem […]
Több gondolatot is lehetne írni ezekhez a fotókhoz, mint pl., hogy ilyenek miatt érdemes korán kelni, hogy a természetnek mennyi arca van. (…) A bemutatkozásban ott van, hogy miért is merek én tanácsokat osztogatni.
Talán Tatának, a legtöbbet fotózott, szabadtéri szobra ez, mely a város egyik legszebb helyén áll, a nagy platánfa árnyékában, közel a várhoz, a tó medrében, egy mesterséges szigeten. Nagy Kovács Mária 1943-ban, bronzból készült alkotása 1989-ben került a tómederbe Tata Baráti Körének segítségével. Ez az alkotás a készítőjének Ferenc József Nagydíjat hozott Budapesten.
