Az Esterházy-kastély

 

Közeledik a 300. évfordulója, hogy Esterházy József megvásárolta a tatai uradalmat, illetve a kastély befejezésének 250. évfordulója amely Esterházy Ferenchez köthető.

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. által koordinált Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram során Magyarország Kormánya és az Európai Unió által biztosított forrásoknak köszönhetően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében újult meg a tatai Esterházy-kastély főépülete és parkja. „A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése” című projekt 1,5 milliárd forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2015-00007) és 0,9 milliárd forint hazai forrásból valósult meg.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében az Esterházy-kastély kívül-belül megújult 2016 – 2020 között. A kivitelezési feladatok során Tata kiemelt turisztikai látványossága a műemlékvédelmi szempontokat előtérbe helyezve nyerte vissza régi szépségét.

 

A kastély a magyarországi barokk építészetben korát meghaladó térkompozíciójával, magas művészi színvonalú építészeti és belsőépítészeti részleteivel, városépítészeti értékével, a hazai diplomáciatörténetében játszott szerepével, valamint rendkívüli szépségű természeti környezetével emelkedik ki a magyarországi kastélyok közül.

Az Öreg-tó partján álló kastély első ránézésre szerény méretűnek tűnhet, kevesen tudják azonban, hogy egy hatalmas kompozíció egyik elemeként épült. A nemesi család fraknói ága Tatát tette egyik birtokközpontjává. Esterházy Miklós gróf a Rákóczi szabadságharc idején romossá vált, egykori királyi vár helyén álmodta meg tatai rezidenciáját. Fellner Jakab négy különböző monumentális tervet készített számára. A kiválasztott, fényűző terv – ami nemzetközi hírnevet szerzett az építőmesternek – nem valósult meg a gróf korai halála miatt, utódai pedig egy szerényebb kastélyt építettek a vártól nem messze, amelynek építése 1777- ben fejeződött be Esterházy Miklós fia, Ferenc idején.

A belső udvar felől szinte földszintes kúriának kinéző épület a város felől – a különleges terepadottságok miatt – kétszintesnek, és jóval tekintélyesebbnek látszik. Erről érkeztek meg egykor a kastélyba látogatók.

 

A műemléki szempontú helyreállítás és az egyes helyiségek archív dokumentumok alapján történő rekonstrukciója mellett a legkorszerűbb technológiai felszereltség került a kastélyba. Az épületen dolgozó restaurátorok és a kivitelezők folyamatos együttműködésének köszönhetően a helyiségek egységes képet alkotva, az eredeti állapotokhoz hűen újultak meg.

Magyarországon a háború utáni rekonstrukciók során a barokk épületek homlokzatfestésénél gyakorta használták a „Habsburg-sárgát” annak ellenére, hogy ez csak a 19. század végén terjedt el. A sárga homlokzat festés korántsem volt a barokk építészet jellemzője. A tatai kastély ma már ismét az eredetihez igazodó színében látható.

 

A hetvenes években eltűnt a kastély faláról a gyönyörű napóra, amelyet a fényképek alapján sikerült rekonstruálni: ma ismét a kastély homlokzatát díszíti és mutatja az időt.
A földszinten sorakozó szobákban, ahol csak lehetett, az eredetihez hasonló enteriőrök korabeli fényképek alapján kerültek a helyükre. Az egykori berendezési tárgyak közül több megmaradt, illetve rekonstruálható volt. A felújítási munkák során különleges szobor került elő a kastélyparkból. Az írásos források szerint sellőt formázó szökőkút az Esterházy család megbízásából készült 1800-ban. A kutatások és a restaurálás során kiderült azonban, hogy a szoborkompozíció valójában nem egy sellőt, hanem egy mitológiai alakot, Amphitritét, Poszeidón feleségét ábrázolja, aki egy hal száját fogja. Az eredeti, restaurált szobor a kastély belső terében fogadja a látogatókat és ez a különleges nőalak adta a kastély logójának témáját is.

 

A kastély megújult tereiben látogatható kiállítás a nemesi rezidencia egykori lakóinak pezsgő életét mutatja be. A műemlékileg helyreállított díszteremben, a grófi és a grófnői lakosztályban, valamint a kastély más termeiben szerepet kap a kastély története, a család története, külön kiemelve a diplomáciatörténetet.
A főépület és a kiskastély által közrefogott udvar rendezése is megvalósult a felújítási munkák során. Az Esterházy-kastély kitűnően alkalmas előadások, céges rendezvények, kamarazenei koncertek, családi események, esküvői szertartások, exkluzív rendezvények megszervezésére. A helyszínen rendelkezésre áll projektor, vetítővászon és hangosítás. A megszépült kastély külső és belső terei egyaránt tökéletes helyszínei lehetnek filmforgatásoknak és tematikus fotózásoknak.

A megújuló Esterházy-kastély és kertjének legfontosabb funkciója azonban, hogy a tataiak és a városba látogatók kedvelt kulturális turisztikai és közösségi helyszínévé váljon.

Az Esterházy család elválaszthatatlan Magyarország és a magyar kastélyépítészet történetétől. A legismertebb birtokok a család hercegi ághoz kötődnek, akik a Fertő-tó vidékén építtették fel az eszterházai és a kismartoni kastélyt. A kastély igazi virágkora 1867-ben kezdődött, ekkortól vált Tata a Monarchia egyik fő lovas központjává. A nemesi család gondoskodni kívánt a derbikre érkező vendégek esti szórakoztatásáról, ennek érdekében a Fellner és Helmer céggel kastélyuk mellé neorokokó színházat építtetettek. A színház zeneigazgatója Rayman Rezső zongoraművész volt, aki történelmi operákat komponált Esterházy Miklós gróf kérésére. A színházat a következő tulajdonos, Esterházy Ferenc özvegye, Lobkovitz Anna Berta 1913-ban elbonttatta, állítólag azért, mert féltette fiát a bohém világtól.

Írta: Terplán Zoltán
Fotózta: Komondi Ágnes